Tinik Lelkigyakorlata Karácsfalván

Isten helye az életemben

Első alkalommal szervezett lelkigyakorlatot tinédzserek számára május 2. és 4. között a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ), melynek a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont. A lelkigyakorlatra való érdeklődés és igény a várakozásokat is felülmúlta, hiszen a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye különböző településeiről közel hetven, 12–16 éves fiatalt vonzott a GISZ első ilyen alkalma.

A GISZ lelkigyakorlata nem csupán a korosztály, hanem a vezetők szempontjából is rendhagyó volt, hisz az esemény szervezését, tervezését és lebonyolítását az ungvári Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia diákjai, magyar papnövendékeink, nevezetesen Benzo György, Kótunovics István, Papp János, Petrás László, Trescsula József és Virág Szabolcs végezték. Így tehát nemcsak leendő papjaink kóstolhattak bele a kérdésekkel és változásokkal teli kamaszkorukat élő tinikkel való munkába, de a résztvevőknek is lehetőségük volt az istenkereséssel, hittel, vallással kapcsolatos kérdéseiket hozzájuk korban közelebb álló egyházi személlyel megvitatniuk.

A lelkigyakorlatot Szabó Konstantin (Szilárd) atya, az ungvári szeminárium prefektusa vezette. Az első nap egy egyszerű, de annál sokatmondóbb ismerkedési játékkal telt. Ehhez elegendő volt mindössze egy pamutgombolyag, amit az első résztvevőnek egy rövid bemutatkozást követően tovább kellett dobnia, úgy, hogy egy részét kezében tartotta. Miután hasonlóképpen mindenki bemutatkozott, a pamutfonalból kialakult szövevényes háló megmutatta a résztvevőknek, hogy valójában mindannyian kapcsolatban vannak egymással, van valami, ami mindannyiukat összeköti – a Jóisten. Keresztényként pedig úgy kell élniük (élnünk) az életet, hogy ez a kapocs meg is maradjon közöttük (közöttünk).

A második nap az elcsendesedésé volt. Az elmélkedés során Szilárd atya Máté evangéliumának néhány szakaszát idézte: „Ahol a kincsed, ott a szíved is” (6,21), „Aki nem veszi vállára keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám” (10,38), „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!” (7,12). Ezen gondolatok értelmét, lényegét igyekezett az atya a résztvevők életkorához illeszkedően boncolgatni. Szilárd atya felhívta a fiatalok figyelmét arra is, hogy bár az emberek egymáshoz való viszonyára s Istenről alkotott képére is jellemző a cselekedetek jutalmazása és büntetése terén a – az atya hasonlatával élve – „Ha jót teszel, kapsz egy csokit. Ha rosszat, nem kapsz semmit” elv, Isten nem így viselkedik velünk szemben, hisz akkor is jó hozzánk, ha rosszat tettünk, s ha így van, akkor bűnbánatra biztat. Szó volt arról is, hogy mi az, amit a fiatalok értéknek tekintenek saját életükben.

Az elmélkedés után kiscsoportos beszélgetés következett, amelyet a papnövendékek és a GISZ jelenlévő felnőtt tagjai vezettek. Ezen szó volt arról is, hogy ki milyen istenképpel rendelkezik, mit testesít meg, mit jelent számára Isten. A kiscsoportos beszélgetésen – valószínűleg a beszélgetést vezető papnövendékeknek s a kisebb korkülönbségnek köszönhetően – sikerült „szóra bírni” a hasonló témák kapcsán nem mindig szívesen kibontakozó tiniket.

A három nap során a különböző szertartásokon, imádságokon és gyónási lehetőségen túl szórakozásra, futballra, röplabdára, filmnézésre is bőven volt alkalom. A táncházban pedig a fiatalok tánctudásukat is megcsillogtathatták.

A lelkigyakorlat május 4-én a helyi görögkatolikus templomban szentliturgiával zárult.

A nagy érdeklődésre s a pozitív visszajelzésekre való tekintettel a GISZ vezetősége szeretné, ha a múlt heti lelkigyakorlat hagyománnyá válna. A fiatalokkal való „munka” eredményessé tétele érdekében a jövőben 12–14 és 14–16 évesek számára külön rendezik majd meg.

Espán Rita

Nagyböjti Ifjúsági Lelkigyakorlat

Mert Istenben bízva nem győzhetnek le…

Március 28–30. között szervezte meg idei nagyböjti ifjúsági lelkigyakorlatát a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ).

A lelkigyakorlat március 28-án előszenteltek liturgiájával vette kezdetét, amelyet Lődár Jenő batári áldozópap, a GISZ elnöke vezetett. Majd Csirpák József, salánki görögkatolikus parochus, a lelkigyakorlat vezetője tartotta meg annak első elmélkedését. A lelkigyakorlat témájául az 50. zsoltár egy szakasza szolgált: „Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg és én a hónál fehérebb leszek!” E zsoltár szavai az Ószövetségből ismert Dávidtól származnak. Dávid fiatal fiúként rengeteg veszélyt állt ki apja nyáját őrizve. S a Szentírás több története is arról tanúskodik, hogy ezekben a helyzetekben azért tudott helyt állni, legyőzni például az oroszlánokat, mert soha nem vesztette el Istenbe vetett hitét. „Ne a saját erődben és harci szekereidben bízzál, hanem bízzál az Istenben és akkor sikeres leszel az életedben.” Dávid megfogadta, hogy életében mindig Isten lesz a legfontosabb, s benne bízva sikerült is legyőznie ellenségeit. Ez a mai fiatalok számára üzenetként szolgálhat: aki Istenben bízik, ki tud keveredni a bajokból, s szilárd talajra talál. Dávid történetének egyik meghatározó alakja Góliát, a filiszteusok óriása. Ő az Ószövetségben mondhatni az ellenség és veszély fogalmának megtestesítője, aki ellen senki nem mert kiállni. De amikor gúnyolni kezdte a zsidókat és istenüket, az ifjú Dávid egy parittyával és néhány kaviccsal a kezében, s persze Istenbe vetett hitével állt ki ellene, s le is győzte.

Felnövekedve Dávidból király lett. Továbbra is Istenben hívő és őt szerető ember volt, akit Isten pásztorfiúból királlyá tett, mégis bűnt követett el: beleszeretett Betsabéba, elcsábította, s katonaként szolgáló férjét az első sorba állította a csatában, hogy elessen, s feleségül vehesse a szeretett nőt. Bűnére és annak súlyára Nátán próféta ébresztette rá. Ekkor tartott Dávid bűnbánatot, s írta meg a bűnbánati zsoltár szövegét.

A témául választott mondat most különösen aktuális, hiszen nagyböjtben mindenki igyekszik megtisztulni húsvét ünnepére, amit az egyház parancsolata is ösztönöz: „Évente gyónjál, s legalább húsvéti időben áldozzál!” Az izsóppal való meghintéssel Isten megmenti a haláltól a bűnbánatot tartókat, eltörli bűneiket, visszavezeti őket önmagához. Ferenc pápa március 28-át és 29-ét a bűnbocsánat ünnepének nevezte ki, hogy felhívja az emberek figyelmét a gyónás fontosságára. Ő maga is a bűnbánat szentségét szolgáltatta e napokon, s sokan csatlakoztak is hozzá. József atya elmondta: „A bűnbocsánatot, amelyet az Úrtól kaptunk, meg kell ünnepelni. A gyónás szentségében a Jóisten az, aki ünnepet rendez az ember számára. Hogy mért fontos a bűnbocsánat? Mert csak ezáltal tud az ember megtisztulni lelkében, meglátni magában azt az Istenarcot, ami lelkébe van írva, amihez saját életét alakíthatja. A bűnbocsánat szentségének magához vételével tud az ember igazán szembenézni önmagával. Mérlegre teszi, hogy mi az, amit elkövetett, s próbál megtisztulni a rossz dolgoktól.”

József atya arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a bűnbánat szentsége a hétköznapokban, a családi életben is fontos. És ahogy a szülők mindent megtesznek gyermekeikért, akár életüket is áldoznák értük, úgy Jézus is feláldozta magát, hogy bűneink megbocsátásra találjanak. Ezért is fontos a gyónás. Hisz amikor Jézus a tanítványokra bízta a gyónás szentségét, azt mondta nekik: „Amit feloldoztok a földön, fel lesz oldva a Mennyben is.” S ahogy Ferenc pápa is mondta: Amikor az Isten elveszi a bűnöket, önmagát ajándékozza helyette oda az embernek.

A lelkigyakorlat tehát az elmélkedés, önvizsgálat, saját bűnökkel való szembenézés, az ismerkedés és közösségépítés jegyében telt. Mindennap sor került szent liturgiára és közös elmélkedésre, de volt filmnézés, játék, s természetesen, gyónási lehetőség is, ami által a több mint 30 résztvevő még közelebb kerülhetett Istenhez, részese lehetett az Istennel való találkozásnak, ünnepnek.

Espán Rita

„...és leszünk Egy Cél és Egy Akarat.”

Közösségépítés a mában – a jövőért

Március 14–16-a között a Csonkapapi Missziós Központban tartotta meg soron következő tanácskozását a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ), amelynek középpontjában a közösségépítés és a GISZ további munkájának tervezése, szervezése állt.

 Az első nap délutánja a közelmúltban szervezett programjaink megbeszélésével, a szerzett tapasztalatok összegzésével telt. Esti imaként pedig két, a Sirák fia (Sir 2, 1–23) könyvéből és a Timóteushoz írt második levélből (2Tim 2, 1–13)  kijelölt bibliai igeszakasz mondanivalójáról, azok saját életünkben való jelenlétéről, fontosságáról beszélgettünk, ezzel nem csupán megosztva egymással gondolatainkat, de jobban megismerve is egymást. Az esti ima zárásaként pedig mindenki elmondta, mi az, amiért abban a pillanatban a leghálásabb a Jóistennek.

A második napon, március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára való megemlékezés mellett sor került a GISZ Közgyűlésére is. Ezen terveink, programjaink megvitatása mellett tisztújításra, a szervezet alelnökének, főtitkárának, illetve kerületi elnökeinek megválasztására is sor került. A résztvevők döntése alapján a GISZ elnöke továbbra is. Lődár Jenő atya, alelnöke Varju Zoltán Zsigmond, főtitkára Mogyorósi Gabriella.

Kerületi elnökök:

Bán Annamária: Ugocsa, Tiszán-túli Kerület

Espán Margaréta: Bereg-vidéki Kerület

Héder Edina: Ugocsa, Tiszán-inneni Kerület

Gulácsy László: Ung-vidéki Kerület.

Az Ellenőrőz Bizottság tagjai:

Papp János: Ugocsa, Tiszán-túli Kerület

Varga Tímea: Bereg-vidéki Kerület

Papp Evelin: Ugocsa, Tiszán-inneni Kerület

Megyesi Csaba: Ung-vidéki Kerület.

A Közgyűlések küldöttei:

Bán Natália, Molnár Szabina: Tiszán-túli Kerület

Puskás Veronika, Elek Attila: Bereg-vidéki Kerület

Fehér Emese, Tóth Roland: Tiszán-inneni Kerület

Szoták Tünde, Benzo György: Ung-vidéki Kerület.

A tervezés, szervezés, közösségépítés terén is egyaránt eredményes tanácskozás március 16-án Szent Liturgiával ért véget.

Espán Rita

Szent Liturgia

Minden lehetséges annak, aki Gisz. :)

Ismét a találkozásé volt a főszerep

Jótékonysági farsangi bál Beregszászban

Február 1-jén a beregszászi Arany Páva étteremben került sor immár második alkalommal a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) jótékonysági farsangi báljára. Míg tavaly a Görögkatolikus Ifjúsági Központ irodahelyiségének bérlésére, addig idén a görögkatolikus gyermekek táboroztatására gyűjtöttek a szervezők.

A rendezvény kezdetén a Himnusz eléneklését követően Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntötte Farkasné Bőcs Judit és Trieb Gergely ungvári konzulok kíséretében a több mint 300 bálozót. Főkonzul úr hangsúlyozta, hogy a vallási felekezetek életében rendkívül fontos az ifjúság nevelése és az anyanyelven folytatott hitélet. A bál, illetve a kárpátaljai görögkatolikusság életének fontosabb eseményei pedig mind azt mutatják, hogy ez a közösség életképes. További fejlődésükhöz pedig sok sikert kívánt. Demkó Ferenc, a Beregszászi Esperesi Kerület esperese a tavalyi, a találkozás ünnepére (február 2.) eső bálra emlékeztette a résztvevőket. Elmondta, hogy ez a találkozás most az örömet, a jövőbe tekintést mutatja, s jelzi, hogy az egyház él, élni akar, fejlődik, s egyre nagyobbá és meghatározóbbá tud lenni azokon a körökön belül, amelyek feladata, hogy közelebb vezessék az embereket Istenhez. “Az utolsó szó az életé és a jövőé” – zárta köszöntőjét az esperes. Végezetül Lődár Jenő, a GISZ elnöke mondott köszöntőt, hangsúlyozva, hogy az ünneplés nem öncélú dolog, hisz abból meríthetünk erőt. Az ünnep igazi értelme pedig a mindennapok során a fiatalok munkájában, hozzáállásában mutatkozik meg. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: kitüntetés Beregszász számára, hogy ilyen magas rangú eseménynek adhat otthont. Hisz ez egy olyan alkalom, amikor az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek egymással. A kárpátaljai magyarságnak pedig a felekezeteken keresztül is meg kell tudnia mutatni azt, hogy nemcsak összetartani és godnolkodni, de mulatni is képes. Köszöntőt mondott dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya is.

A vacsora előtt Demkó Ferenc mondott imát országunkért, kérve az Úristent, hogy adja meg a megoldást a fennálló helyzetre. Marosi István, a GörögKör vezetője pohárköszöntőjében pedig a fiatalokat köszöntötte, hogy minden egyes jó és szép dolog, amit életükben tesznek, váljék az egyház, a közösség és a nemzet javára.

A szervezők igyekeztek mindent megtenni azért, hogy a bálozók színes és tartalmas szórakozásban részesüljenek. A Beregszász Dixieland Band, Lőrincz Gábor és Gyurkó Róbert zenével, Baraté Edina, Komáromi Johanna és Sztojka Vanessza énekkel, Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Drámai Színház színművésze pedig versekkel emelte az est fényét. Emellett sor került tombolára és árverésre is, amelyen többek között tehetséges kárpátaljai festők műveire lehetett licitálni, ezzel is hozzájárulva a nemes célhoz. A Sztojka-líceum végzős diákjai jóvoltából pedig a bálokon elengedhetetlen keringőre is sor került.

A bál szervezésében közreműködött a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi kerülete, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Főiskolai Lelkészsége (Görögkör) és a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum.

A szervezők ezúton is szeretnék kifejezni köszönetüket mindazoknak, akik jelenlétükkel, hozzájárulásukkal és felajánlássukkal támogatták a nemes célt.

Találkozzunk jövőre is!

Espán Rita

Beregszász Dixieland Band

Farkasné Bőcs Judit, Tóth István és Trieb Gergely

Demkó Ferenc esperes

Babják Zoltán polgármester mond köszöntőt

Marosi István pohárköszöntője

Lődár Jenő, a GISZ elnöke

Komáromi Johanna

Gál Natália színművésznő

Sztojka Vanessza

A Sztojka-líceum végzős diákjainak tánca

Veres Ágota festőművész Csendéletének árverése

Árverésre került az ikonfestő lelkigyakorlaton készült ikon is

Krisztus testi életének emlékére

Január 8. és 11-e között, immár második alkalommal szervezte meg Ikonfestő lelkigyakorlatát a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ).

Az eseménynek (az intézmény vezetősége felajánlásának köszönhetően) a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont. Mottójaként pedig Szent Germanosz konstantinápolyi pátriárka ikontiszteletről szóló gondolatai szolgáltak: „Urunk, Jézus Krisztus testi életének örök emlékezetét … őrzi a hagyomány, hogy emberi formában ábrázoljuk, azaz látható teofániájában, jól tudva, hogy így magasztaljuk fel Isten Igéjének megalázkodását.”

A lelkigyakorlatot ez alkalommal is Zolcsák Miklós hajdúszoboszlói görögkatolikus áldozópap vezette, míg az előkészületekben nagy szerepe volt Ruszinkó Szergej csepei, tanulmányait befejezett kispap.

Az ikonfestés sok türelmet, kitartást, odafigyelést és lelkesedést kívánó folyamatának, amely során a résztvevők a kapott ismeretek és ima által maguk is ikonfestővé „nőttek”, tizennégyen vágtak neki. Közülük néhányan már második alkalommal vettek részt a lelkigyakorlaton, de a tavalyi alkalom sikerét mutatja, hogy sok új érdeklődő is akadt. S volt, aki párhuzamosan több ikon elkészítésébe is belevágott. Közben a résztvevők egy közös ikont is készítettek, amelyet a GISZ február 1-jei jótékonysági bálján árvereznek majd el, ezzel is hozzájárulva a görögkatolikus fiatalok nyári táboroztatásának költségeihez.

A lelkigyakorlat január 11-én Zolcsák Miklós, valamint Tóth Jenő karácsfalvai, Pősze Roland mátyfalvai, Lődár Jenő batári áldozópapok által celebrált szentliturgiával zárult, amely során megszentelték az elkészült ikonokat.

Espán Rita

Görögkatolikus Ifjúsági Fesztivál Tiszacsomán

A Hit útján

A Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) jóvoltából augusztus 17-én, immár második alkalommal került sor a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban a Szent István tiszteletére és emlékére megrendezett Görögkatolikus Ifjúsági Fesztiválra (GÖRFESZT).

Az esemény vecsernyével vette kezdetét a helyi görögkatolikus templomban, majd a résztvevők átvonultak a Honfoglalási Szobor- és Emlékparkba. Itt Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja köszöntötte a résztvevőket, majd örömét fejezte ki, hogy a GISZ egyre tevékenyebb, és munkájukhoz sok sikert kívánt. „Ahhoz, hogy a gondolkodást helyes mederbe tereljük, szükség van hitre, kultúrára és azok méltó megtartására, megélésére.” – mondta többek között. Demkó Ferenc esperes a fesztivál mottójára (A Hit útján) hívta fel a résztvevők figyelmét. „Kereszténységünket, vallásosságunkat, sajnos, alapvetően kettősség jellemzi: van egy élet a templomon belül és egy azon kívül. A GÖRFESZT egyfajta kísérlet arra, hogy ezeket egyesítsük. Hogy a két életből, a két útból, a két emberből egy legyen. Hogy egy úton haladjunk – a Hit útján.” Kovács Szvetlána helyi polgármester asszony is köszöntötte a jelenlévőket. Végezetül Lődár Jenő, a GISZ elnöke hangsúlyozta, hogy milyen fontos, hogy legyen valaki, aki erőt ad a fárasztó út folytatásához. Majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés és a kegyelet koszorúit a 930 évvel ezelőtt szentté avatott apostoli király szobránál. A szervezők a megnyitón köszönetet mondtak Rácz Jánosnak, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezeti elnökének az emlékpark karbantartásáért.

A továbbiakban felléptek a Tiszacsomai Művelődési Ház növendékei és a Rákóczi-főiskola református ifjúsági gyülekezetének együttese, a FRIGY Band is. Popovics Béla munkácsi történész és Pacsai János sajószentpéteri parochus pedig előadásaikban a hit, a kultúra, a vallás és a család fontosságát hangsúlyozták.

A több mint 400 fesztiválozót a kulturális programok mellett ellátogathattak a Karácsafalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum, a HÁLÓ Egyesület, a GISZ, a Rákóczi-főiskolán működő Görögkatolikus Főiskolai Lelkészség, a főiskola Hallgatói Önkormányzata, a Kárpátaljai Gyermekmentő Szolgálat, a Család és Élet Alapítvány sátraiba. De volt agyagozás ifj. Hidi Endre szobrászművésszel, arcfestés, különböző játékok, szövés és portrékészítés is. A fesztivál utolsó fellépője a Magyarországról érkezett Szabó Balázs volt, aki hittel, élettel, kereszténységgel kapcsolatos dalai mellett arról is mesélt, hogy hogyan talált rá ő a Hit útjára.

A GISZ ezúton is köszönetet mond mindenkinek, aki jelen volt vagy segítségével, munkájával támogatta a fesztivál megvalósulását. 

Tóth István főkonzul

Popovics Béla

Szabó Balázs